Verseim - kis ízelítő

By depresszív fiú

 


Mindig is érdekelt az irodalom. 

De tényleg.

Kikapcsolódásként, mivel amúgy is szeretek írni és információt megosztani gyakran írok verseket. 

Itt az én biztos kis páholyomban fogom megosztani őket veletek. A legtöbb természetesen borús és depresszív (mily meglepő), de majd szeretnék vidámabbakat is alkotni:DD

Egyenlőre fogadjátok szeretettel az elsőt amelyet a bipoláris hangulatom egyik nagyon mélypontján írtam:

Teljesen egyedül, mint a csillagok:

Egyedül vagyok, teljesen egyedül.

Egyedül mint a csillagok.

Próbálok nap-nap után fényt adni

Magamba a hitet s reményt táplálni,

De nem egyszerű feladat,

Hisz lelkem már rég a mentális betegség rabja.

 

Saját gazdáját támadja,

Nap-nap után egyre nehezebb,

Néha úgy érzem széttépi fejemet,

Közben egyedül vagyok, teljesen egyedül

Mint a csillagok, amikre felnézünk.

 

De talán még ők is reménytelibbek nálam,

Hisz a kishitűség angyala kibérelte vállamat.

Közben egyedül vagyok, teljesen egyedül.

Egyedül mint a csillagok.

Egyedül keltem életre, hogy fényt adjak,

Egyedül adom át magam a pusztulásnak.

 

Egyedül vagyok, teljesen egyedül.

Mint egy magányos sárga óriás,

Egyedül hívott életre az univerzum,

Egyedül is fog eltörölni.

S közben legnagyobb álmom beteljesül-e,

Hogy nyomot hagyjak térben és időben.

Azt hiszem csakis az idő kérdése.


- Varga Milán 2k21

Update: Hamarosan jön az első komolyabb tabu téma amely az alkoholizmus lesz. Fogunk statisztikázni és persze jön majd olyan illető története is aki alkoholproblémákkal küzdött de sikeresen túl jutott rajta! :) 

Mert sikerülhet, bárkinek. És azt hiszem ez a fontos.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Apám szeretete

By depresszív fiú
Kép
  Az egész életem arról szólt, hogy apám szeretetét üldöztem egészen kis koromtól kezdve. Egészen attól kezdve, hogy rájöttem mennyire nem vagyunk egy hullámhosszon. Kezdettől fogva nem voltunk. Talán igazán már sohasem leszünk. Fogalmam sem volt hogyan éltem túl az apai szeretet hiányát. Azt, hogy kellett volna az a szeretet az a minta ami segít abban, hogy kibírjam az élet kegyetlenségét. Egy szeretet amely kezdettől fogva arra sarkall/motivál, hogy jobb és jobb legyek? Mindig is lenézően viselkedett velem az apám. Lenézően ahogyan az ő apja is viselkedett vele. A nagyapám aki egy lenéző és kegyetlen alkoholista volt. Valaki aki elitta a család minden pénzét. Csak inni és inni nem volt számára más. Fetrengett a saját hányásába miközben a gyerekei ezt kellett, hogy végig nézzék. Ez volt a napi rutin.  Apám ezért egyfolytában azon volt, hogy anyagi biztonságot teremtsen nekünk. Lehet elégedetlen vagyok, de sajnos az igazság az, hogy a legfontosabbat, a szeretetet nem adta meg nekünk. E
Read more »

A semmit mondás értéke

By depresszív fiú
Kép
  Semmit mondás aranya Korunk legértékesebb nemesféme nem más, Mint a semmit mondás aranya. Emberek, emberek kérem, Ne legyünk ostobák! Igény van rá, igény van az üzenet hiányára, Semmitmondó emberek hadára. Emberek, emberek kérem! Ne törődjünk bele! A világ is effelé hajlik, Zord és könyörtelen, ha mást gondolsz elpusztít. Emberek, emberek kérem Ne legyetek kegyetlenek! Mi lesz a jövő? El sem tudjuk képzelni, Nem is akarjuk, olyan rossz, hogy meg sem éri. Emberek, emberek csak, hogy tudjátok, Nincs számotokra jövendő. Nincs jövendő, hisz az információ nem menő, Nem normális hozzáállás, az az eljövendő. Emberek, emberek, magatok okozzátok, És fogjátok is a saját pusztulásotok. Múltkori eléggé felbolydult hangulatállapotomban írtam ezt a verset mivel felidegesít, felidegesített az emberek hozzáállása egyes dolgokhoz. Természetesen az okot tudom, tudom, hogy azért nem érdeklik őket a valóban hasznos és értékes információk mert helyette valami könnyen fogyasztható kell.  Ez egy elég soklé
Read more »

Boldog napok

By depresszív fiú
Kép
  Vannak napok amiket kijelölök magamnak, hogy boldognak kell lenni. Ilyen nap a mai nap is. 02.11 - péntek. A mai nap olyan mintha elutaztam volna a szeretet és béke szigetére. Persze, vannak nehézségek, megbüntettek a metrón, pedig nem is szoktam bliccelni, de a jegyellenőr néninek nemes egyszerűséggel nem tetszett, hogy nem érvényesítettem a jegyemet és 8 ezer forintom bánta. Kiadót keresek a könyvemnek ami frusztráltsággal tölt el és ma jelentettem be a szüleimnek, hogy jelentkezek egy új egyetemre és vége valahára elkezdem követni az álmaimat. Lehet frusztrálnak dolgok, de nincs holnap. Ma nincs semmi a holnapi nap meg az azutáni idők aggodalmaiból. Ma csak ma van és egy pohár bor és egy szelet tripla csokis torta mellett csak kiélvezem. Kiélvezem a pillanatot. Úgyis lesz még bőven amikor majd stresszelhetek. Napok amikor majd kövérnek és hájasnak látom magamat, amikor megint megbüntet valami csicska ellenőr és amikor nem 82 kg-ot mutat a mérleg reggel. De ma nem érzem, hogy meg k
Read more »